A trianoni trauma ma is megoldásra vár

Elsőre talán furcsa, hogy egy stratégiai projektmenedzsmenttel, terület- és településfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó iroda honlapján a Társadalmi szerepvállalás menüpont alatt Trianon emblémája jelenik meg.

Szomorú, de érthető, hogy ez furcsa.

Az ilyen jellegű tevékenységgel foglalkozó vállalkozások előtt két út áll: munkájukat a társadalom, a nemzet iránti elkötelezettséggel, az üzleti sikerességet a második helyre rangsorolva végzik, vagy fordítva. A jövőt tartósan mindannyiunk hasznára alakító fejlesztések alapja csak a társadalomgazdaságtant a saját jövedelmezősége elé helyező mentalitás lehet.

Az előttünk ismert történelem több tízezer éve alatt civilizációk emelkedtek fel és süllyedtek le, egyes népek hosszú évszázadokig meghatározták egy-egy földrajzi terület civilizációjának fejlődését, majd eltűntek nyomtalanul.

A magyar nép történelmében az elmúlt 1100 esztendő egy - történelmi léptékben mérve - rövid felemelkedési időszakot követően - kissé leegyszerűsítve - rendszeres és komoly történelmi csapások és tragédiák sorozata. Elég csak a tatárjárásra, a mohácsi csatára, a Habsburg Birodalom elleni sikertelen szabadságharcainkra, vagy a legutóbbi történelmünket meghatározó katonai megszállásokra gondolnunk.

A társadalom lelkülete az azt alkotó egyénéhez nagyban hasonló.

Ahogy a minket  személyünkben érő élményeket, úgy veszteségeinket is fel kell dolgoznunk.

Mi lehet egy nép életében komolyabb veszteség, mint országa 2/3-ának elvesztése, a nemzet egyharmadának idegen országokhoz csatolása? Ez komoly, és súlyos tragédia, mely társadalmi méretű válságkezelési folyamatokat indított el  a maga idejében. Az 1920-as évek "mindent vissza" politikája, majd az elcsatolt területek egy részének visszaszerzése volt az elsődleges reakció, ám a II. Világháború, majd az azt lezáró szovjet katonai megszállás ellehetetlenítette a trauma teljes feldolgozását.

A kényszerű hallgatást követően 1990-től a kérdés a politika erőterébe került, más okból megnehezítve, mintegy lehetetlenné téve ennek a nemzet lelkületét konstans módon és súlyosan mérgező sebnek a kezelését.

Irodánk társadalmi szerepvállalásának egyik területe, hogy valamennyi rendelkezésére álló eszközzel segítse, támogassa azokat a törekvéseket, amelyek a napi politikai csatározások, az üres jelszavak és hangulatkeltés helyett tudományos igényességgel igyekeznek hozzájárulni a trauma feldolgozásához, a tarthatatlan állapot megoldásához.

Egészséges lelkű nemzetet szeretnénk, egy fejlődő, önbizalommal, saját nagyszerűségébe vetett hittel teli emberek által épített országban, hogy nekünk is könnyebb legyen a dolgunk, amikor arra vállalkozunk, hogy e munka segítői legyünk!