A Körics Euroconsulting üdvözli az Új Széchenyi Terv pályázati rendszerre vonatkozó, előremutató változtatásait. Úgy véljük azonban, hogy további intézkedésekkel még inkább növelni lehetne a rendszer hatékonyságát.

Irodánk ügyvezetőjének, Dr. Kőrösi Koppánynak a pályázati rendszerben szükséges további változtatásokról a Magyar Nemzet március 1-i számában jelent meg cikke, melyet nálunk is elolvashat.

Az Új Széchenyi Terv és a pályázati rendszer

Komoly kritika a kereskedelmi bankok címére, hogy két hiánypótló állami hitelprogram is indult

A felmérések szerint az úgy nevezett "üzleti bizalmi index" jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban Magyarországon. Ennek a bizalmi indexnek az emelkedéséhez minden bizonnyal hozzájárult az Új Széchenyi Terv meghirdetése is.

A Körics Euroconsulting az ÚSZT társadalmi vitájával párhuzamosan a hazai kis- és középvállalkozások, valamint érdekképviseleti szervezeteik bevonásával konzultáció-sorozatot folytatott az új pályázati rendszer eddig megismert elemeiről, melynek eredményeit az alábbiakban tesszük közzé.

Partnereink jelentős része tervez beruházásokat, a kis- és középvállalkozások felébredni látszanak a csüggedésből. Ami nem változott, az a tőkehiány. A finanszírozhatóság területén jelentősen romlott az elmúlt két évben a KKV-szektor helyzete. A jellemzően egy-két tulajdonos kezében lévő vállalkozások valamennyi, a banki szektor számára értelmezhető biztosítékot megterheltek, miközben a befolyó bevételek az egyre nehezebben törleszthető hitelek részleteire, és a működési költségekre voltak elegendőek, fejlesztési alap, tartalék létrehozására jellemzően nem. Ez a tény a pályázatok benyújtásához változatlanul szükséges önerő, valamint a pályázatokra jellemző utófinanszírozás szempontjából fontos.

Üdvözöljük a Széchenyi Hitelprogram új elemeit, a Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitelt és a Széchenyi Támogatás Megelőlegező Hitelt. Mindkét hitelprogram - bár nem az ÚSZT része, de itt, a cikk elején megemlítendően - rendkívül fontos űrt tölt be. Segítségükkel az önerő jelentős része kiváltható, illetve a pályázati támogatáshoz a bürokratikus ügyintézési határidőknél jóval hamarabb hozzá lehet jutni. Utóbbi azért rendkívül fontos, mert a támogatások kifizetése a változtatások ellenére rendkívül lassú. A kereskedelmi bankok számára a két hitelprogram megjelenése komoly kritika, hiszen szakmai szervezeteinkkel együtt 2005 óta kopogtatunk ajtóikon ilyen hitelkonstrukciókért - mindmáig hiába.

Örvendetes, hogy megoldás született az induló és az egy lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások támogatására, és több pályázat esetében a jogosultak köre a javukra bővült. A Körics Euroconsulting üdvözli ezt a változtatást, és kiemelten fontosnak tartja.

Hazánkban a mikrovállalkozások magas aránya és tőkeszegénysége miatt indokolt volt a komplex pályázatok esetében a minimálisan elvárt projektméret jelentős csökkentése. A legutóbbi komplex pályázatok többségénél a minimálisan igényelhető támogatás magas összege és az alacsony támogatási intenzitás miatt a mikrovállalkozások jelentős része számára lehetetlen volt egy komplex pályázat benyújtása. E problémára megoldást jelent a kisebb komplex projektek támogatása.

Partnereink és magunk is üdvözöljük az eljárásrend egyszerűsödését. Jelentős könnyebbséget jelent mind a pályázóknak, mind a pályázatmenedzsmenttel foglalkozó szakértői szervezeteknek, hogy az elektronikus pályáztatási rendszerben egyre nagyobb számú pályázatot lehetséges elektronikus adathordozón (CD-n) benyújtani. Szintén örvendetes változás, hogy az eddigi ötödére zsugorodik, és egyszerűsödik a pályázati adatlap, csökken a mellékletek száma, megszűnik a kétfordulós pályáztatás és bővül az automatikus értékelésű pályázatok köre. További jelentős változás, hogy megszűnik a formai hiba miatti elutasítási lehetőség.

A megjelent és már ismerhető változtatások közül az egyeztetések résztvevői kifejezetten üdvözölték a jogorvoslat lehetőségének bevezetését az eljárásrendbe. Mint azt korábban többször is szóvá tettük, eddig olyan - egyébként az általános jogelveket és az alkotmányt is sértő - állapot jellemezte a pályázati rendszert, melyben egy sérelmezett döntéssel szemben oda lehetett "fellebbezni", ahol a döntést meghozták.

Áttekintésre került a határidők egész rendszere, a kiválasztási rend, valamint a hiánypótlási folyamat gyorsabbá és egyszerűbbé válik, nem lehet majd időhúzóan, hosszan és többször hiánypótoltatni. A nyilatkozattételhez március 1-től elegendő lesz egyetlen lap kitöltése, továbbá a jelentéstételi kötelezettség is egyszerűsödik azáltal, hogy csupán a kifizetésekhez lesz szükség jelentések készítésére.

A pályázók szempontjából szintén jelentős változás, hogy 45 napban maximalizálva lett a kifizetések határideje - jelenleg ez átlag 60 nap.

A konzultáció résztvevői számára továbbra is több jelentős elem nyílt, amelyek tekintetében az alábbi változtatási javaslatok születtek.

Fontosnak tartjuk és kiemelten javasoljuk, hogy az állami nyilvántartási rendszerben rendelkezésre álló adatokról a pályázatok beadása során ne kelljen okiratot beszerezni (nullás igazolás, tulajdoni lap, stb.), legyen elég ezek meglétéről csupán nyilatkozni, és az okiratokat a támogatási szerződés megkötésekor benyújtani! (A jelenlegi gyakorlatban kétszer kell beszerezni mindent, mert a pályázati dokumentáció benyújtása és a támogatási szerződés megkötése között 3-6 hónap telik el.) Ugyancsak ebbe a tárgykörbe esik a "de minimis" támogatásokról szóló nyilatkozati kötelezettség eltörlésének kérdése. A KKV-k jelentős része e támogatási kategóriába esik, ugyanakkor éppen a pályázati rendszernek kellene a leginkább naprakész információval rendelkeznie arról, hogy ilyen támogatást vett-e igénybe a pályázó, vagy nem.

A nem nyertes pályázatok nyilvánossá tétele szintén hozzájárulna a rendszer átláthatóságához, hiszen világosan kiderülne, hogy a bíráló bizottság részéről mi volt az elutasítás indoka, ráadásul ez a tapasztalatlan pályázók számára is okulásként szolgálhat.

Nem látható érdemi előrelépés a pályázati útmutatóval kapcsolatos jobbító javaslatainkat illetően. Kevés segítséget jelent a pályázók számára egyes kiírásoknál az útmutató kettébontása pályázati felhívásra és központi útmutatóra, mivel ezek együttesen továbbra is jelentős terjedelműek. Az útmutatók átgondolása azért is indokolt, mert rengeteg ismétlés található bennük, továbbá logikai tagolásuk sem a legoptimálisabb. A pályázók számára releváns információk akár 30 oldalon is összefoglalhatók. További javaslat, hogy a monitoring mutatókhoz - azok egyértelműsége miatt - minden esetben tartozzon fogalom-magyarázat, illetve az indikátor táblázathoz kitöltési útmutató is.

A KKV-k számára március 1-én megnyíló pályázati kiírások tervezetei nem tartalmazták a pályázati adatlapokat és a kitöltő programokat, így azok tervezett módosításai egyelőre nem ismertek. Szintén nem jelent még meg a pályázatok mellékletét képező kitörési pontok kifejtése, továbbá a tartalmi értékelések szempontjait is homály fedi, ezért még nem látható, hogy az ágazati és tevékenységi preferenciák milyen mértékben érvényesülnek.

A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az intézményrendszer széttagoltsága a teljes pályázati rendszer működésképtelenségéhez vezet. Meg kell szüntetni a rendszer többfejűségét, egységes irányítás alá kell helyezni a pályázatok kiírásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és az egyes pályázati tengelyek, operatív programok irányításáért, lebonyolításáért - ezen belül a támogatások tényleges kifizetésért - felelős közreműködő szervezeteket.

A pályázó számára jogbiztonságot jelentő fontos és sürgető változás a közreműködő szervezetekre vonatkozó szabályok egységesítése, a számon kérhetőség megteremtése. Általános egyetértés fogadta azt a javaslatunkat, hogy kerüljön bevezetésre a teljesítményarányos bérezés, és a személyes felelősségvállalás rendszere a közreműködő szervezeteknél. Ezzel megelőzhető, visszaszorítható lenne a munkát komolyan akadályozó, annak szakmaiságát gyakran veszélyeztető fluktuáció, ahogy megszüntetendő az a korábbi gyakorlat is, amely csak a pályázó esetében szankcionálta az előírások megszegését.

A Körics Euroconsulting továbbra is tartja azon álláspontját, mely szerint ahhoz, hogy az Új Széchenyi Terv keretében kiírt pályázatok és a pályázókra váró keretösszegeik a legoptimálisabban tudják szolgálni a gazdaságfejlesztési célokat, előzetes hatásvizsgálatokra és köztes beválás-vizsgálatokra lenne szükség. Ezek során fel kell mérni a várható és tényleges pályázói kört, a beérkező pályázatok mennyiségét, valamint a feldolgozáshoz és az elbíráláshoz szükséges idő- és munkaerő igényt. Az adatok alapján lehetővé válna a kiírások rugalmas rendszerének megteremtése, amely illeszkedik az Új Széchenyi Terv céljaihoz, átgondolt, világos és a legteljesebben fedi le az egyes célcsoportok támogatási igényeit, egyben folyamatosan tud reagálni a változásokra.