Az Európai Bizottság javaslata, mely szerint jövő januári hatállyal 495 millió euro kohéziós támogatás kifizetését függesztené fel az Európai Unió Magyarország számára, alapvetően nem érinti a kis- és középvállalkozói szektort.

Az Európai Unió támogatáspolitikája keretében Magyarországra a Kohéziós és a Strukturális Alapokon keresztül érkeznek fejlesztési források. E források 70%-át biztosítja az unió, a fejlesztési pénzek 30%-a hazai önrész.

A Kohéziós Alapból kizárólag környezeti és közlekedési fejlesztések valósíthatók meg. Így például szennyvíztisztító, hulladékfeldolgozó projektek, valamint különböző közlekedésfejlesztési, útépítési projektek finanszírozása kerülhet átmenetileg veszélybe jövő januártól – áll a Körics Euroconsulting MTI-hez eljuttatott közleményében.

A vállalkozásfejlesztési, társadalmi, vagy regionális operatív programok keretében megjelenő pályázatok forrása ugyanakkor az Unió Strukturális Alapja, így ezek a pénzek változatlanul Magyarország rendelkezésére állnak. Nincsenek tehát veszélyben a kis- és középvállalatok számára kiírt gazdaságfejlesztési pályázatok.

Közvetlenül érintheti ugyanakkor az Unió döntése a lakossági és vállalati energiahatékonysági projektek finanszírozását oly módon, hogy azok a pályázati kiírások, amelyek alapján például fűtéskorszerűsítésre, vagy épületek, üzemek szigetelésére, környezetvédelmi célú felújítására lehetett támogatást elnyerni, nem kerülnek kiírásra.

Az elmaradó, vagy később megvalósuló beruházásoknak a vállalkozások eredményességére közvetett hatása is lehet, hiszen mintegy 150 milliárd forintnyi, részben a hazai beszállítói kör által megvalósítandó beruházás megkezdése csúszhat bizonytalan ideig.

Mivel a pályázati források kiírása és lehívása is egy hosszadalmas és bürokratikus folyamat, a fejlesztési szakértő iroda véleménye szerint az Európai Unió szankciója esetleges életbe lépését követően is el kell telnie bizonyos időnek, amíg az közvetlenül – például elmaradó beruházások formájában – érezteti hatását.

Megfelelő idő áll egyrészről a magyar kormány rendelkezésére, hogy megtegye azokat a válaszlépéseket, amelyekkel elérheti a döntés visszavonását, másrészt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, valamint az érintett közlekedési és környezetvédelmi projekteket tervező szaktárcának is lehetősége van az érintett projektek átütemezésére, alternatív források felkutatására és bevonására.